A magyar foci utolsó nagy diadala

Olvasd el 5 perc alatt szerző a SportfogadásOnline csapata 2021 május 26.

A hazai sajtó ugyan aggódott az 1964-es olimpiára utazó magyar labdarúgó-válogatottért, pedig nem kellett volna: a Lakat Károly által irányított együttes a torna legtöbb gólját lőve aranyérmet szerzett. Ráadásul az öt mérkőzésen tizenkét gólig jutó Bene Ferenc lett az olimpiai futballtorna gólkirálya.

Futball olimpia borító

Furcsa kettősség jellemezte a magyar futball 1960-as éveit. Egyrészről szépen lassan kezdett ellépni a magyar foci mellett Nyugat-Európa futballja. A nyitottabb társadalmi-politikai helyzetben lévő országok klubjai elkezdtek üzleti, piaci alapú logika mentén tekinti a labdarúgásra – a kiadásaikat a labdarúgásból származó bevételekből (játékos eladás, jegybevétel) finanszírozták.

Ezt a szemléletet a televízió megjelenése pedig tovább erősítette. (Csak egy érdekesség: a tengerentúlon már az 1950-es évek végére a kialakultak a főbb műsorformátumok, és a kereskedelmi televíziózásba jelentős pénzek áramoltak.) A szocialista államok persze továbbra sem üzletként, sokkal inkább a hatalom legitimációs eszközeként, politikai tőkeként tekintettek a sportágra.

Másrészről elmondható, hogy a magyar futball tekintetében mind válogatott, mind klubszinten nagyszerű sikerekről, eredményekről lehet beszámolni. A Ferencváros 1965-ben Vásárvárosok Kupáját nyert. A Fradi labdarúgója, Albert Flórián 1967-ben Aranylabdát kapott.

A nemzeti csapat 1966-os angliai világbajnokságon legyőzte az akkor már kétszeres vb-győztes Brazíliát. Sőt, az olimpiai labdarúgó-válogatott 1964-ben Tokióban, s négy évvel később 1968-ban Mexikóban is aranyérmet szerzett.

„Ha felébred labdarúgóinkban a fokozott felelősségérzet, amely a magyar labdarúgásért aggódó közvélemény jogos várakozásából fakad, úgy csapatunknak is a lelkileg, fizikailag és szakmailag legjobban felkészült együttesek sorában kell szerepelnie”.

írta az 1964-es Tokiói olimpiai előtt a Népsport

Világklasszis csatár: hat gólt vágott egy meccsen Bene Ferenc

Az első Ázsiában rendezett ötkarikás játékokra utazó magyar labdarúgó-válogatottra előzetesen három csoportmérkőzés várt, de ebből végül csak kettő lett, Észak-Korea néhány játékosa ugyanis megtagadta a részvételt.

Rögtön az első csoportmeccsen érzékeltette a magyar válogatott, hogy bizony az aranyéremre pályázik: a Lakat Károly által irányított csapat 6:0-ra nyert Marokkó ellen. A lila-fehér szurkolók által csak a Góleádornak becézett Bene Ferenc ekkor is jelét adta világklasszis tudásának, egymaga szerezte a csapat mind a hat gólját.

És mivel a Jugoszlávia is legyőzte Marokkót már csak az volt a kérdés, melyik csapat jut első helyen tovább csoportjából. A korabeli csúcsfutballtól igen távol élő japán közönség olyan sziporkázó, tizenegy gólos meccset látott, amilyet talán azelőtt még soha.

Óriás nyereményt fizetett volna: 11 gól esett a jugoszlávok elleni meccsen

„Az olimpia helyszínén elragadtatással beszélnek az együttes teljesítményéről, mert az olimpiai tizenegy olyan játékot produkált a jugoszlávok ellen, amellyel magyar csapat már régen rukkolt ki”.

értékelte a Népszabadság a végül Magyarország által 6:5-re megnyert találkozót

A Jugoszlávia ellen négy gólt szerző Csernai Tibor a negyeddöntőben, Románia ellen is remekelt, a Tatabánya csatárának két gólja, na meg Gelei József a 81. percben kivédett büntetője kellett az elődöntőbe jutáshoz.

A magyar válogatottnak az Egyesült Arab Köztársaság nem okozott gondot, s egy könnyed 6:0-ás győzelem az olimpiai döntőt jelentette.

Csúcsra ért a magyar foci Csehszlovákia ellen

A magyar csapat meghajlással üdvözölte a Csehszlovákia elleni döntő előtt a Tokiói Nemzeti Stadionban helyet foglaló 75 ezer nézőt, amit a közönség hatalmas tapssal hálált meg.

Ahogy teltek a percek úgy lett egyre nyugodtabb, magabiztosabb, a kezdetben kissé ideges magyar csapat, amely végül a torna gólkirálya, Bene Ferenc két góljának köszönhetően 2:1-s győzelmet aratott. A labdarúgó-válogatott aranyérmével igencsak megnyugtatta a torna előtt aggodalmaskodókat.

„A fiúk megértették azt, hogy a szó igaz értelmében valóban csak verejtékes munkával lehet eredményeket elérni. A döntő mérkőzésen mindenki remekül küzdött, főleg a lelkesedés és a fegyelmezett játékfelfogás vezetett győzelemre. Annak különösen örülök, hogy éppen október 23-án tudtunk ekkora örömet okozni a magyar népnek!”

fogalmazott a szövetségi kapitány, Lakat Károly a győzelmet követően

A magyar csapat pedig négy év múlva megvédte címét, de ez már egy másik történet.

Felhasznált források

Balogh Renátó – Dajnoki Krisztina – Bácsié Bába Éva: Miért beteg a magyar futball még mindig? – A magyar labdarúgás játékos piacának jellemzése.

sportfogadasonline.com
A Szerkesztőségről

Sokéves sportújságírói tapasztalattal rendelkező szakértői csapatunk mindig igyekszik a legérdekesebb hírekkel és elemzésekkel szolgálni a sportvilágból.

Euro 2020 Tippek és fogadási esélyek
felső