Az Első Trófea Már Zsebben: Ligakupa Győztes a Manchester City
Nem hiába a Wembleyben rendezik az angol kupadöntőket (FA Kupa & Ligakupa), egy szurkolókkal teli stadion olyan atmoszférát tud teremteni, ami egy döntőt igazi ünneppé varázsol. Na, most a koronavírus miatt természetesen a teltház csak vágyálom maradt, de nyolcezer nézőt már beengedtek, és ez is valami…
Ryan Mason 29 évesen nem kis feladatot kapott Daniel Levy klubelnöktől: Átvenni José Mourinho helyét, majd egy hét alatt annyira felkészíteni a csapatot, hogy legyőzzék a jóval esélyesebb Manchester Cityt. Arról meséltünk korábban, hogy bizonyos pletykák szerint Mourinhonak azért kellett mennie, mert nem értett egyet azzal, hogy a Spurs is csatlakozott az azóta már elvérzett Szuperligához, és lássuk be, más logikus magyarázat nem is létezik. Egy héttel a szezon egyik legfontosabb meccse előtt elküldeni az edzőt? Ennyire nem amatőrök a Tottenhamnél…
Egyébként maga a Szuperliga, amelyben a Tottenham és a Manchester City is alapítóként vett volna részt elég mély nyomot hagyott az UEFA vezetőiben, a többi klubban és a szurkolókban is. Aleksandr Ceferin nemrégiben kijelentette, hogy szankciókkal kell szembenéznie minden egyes szakadárnak, így a mi mostani főszereplőinknek. Viszont mivel hamar kihátráltak a szövetségből, így enyhébb büntetésre számíthatnak…
Engedjük el a Szuperligát, van itt nekünk Ligakupánk, meg egy összefoglalónk a mérkőzésen történtekről.
Manchester City – Tottenham: 1-0
G.: Laporte
Alapjáraton nem kapott volna ilyen magas oddsot a Manchester City győzelme, de egy egymeccses fináléban bármi megtörténhet, így az oddsmesterek is óvatosan közelítették meg ezt a találkozót.
Pedig az előjelek egyértelműen a City mellett szóltak. Toronymagas esélyesei a Bajnokok Ligájának, ahol már a legjobb négyben vannak, utcahosszal vezetik a Premier League-et a városi rivális Manchester United előtt, egész szezonban megúszták a komolyabb sérüléseket, az edzőjük a világ egyik legjobbja, a keretük jóval erősebb, mint az ellenfélé… És ott van a tény, hogy egy zöldfülű edzőt küldtek kvázi öngyilkos küldetésre. Ha Ryan Masonnek sikerült volna második meccsén behúznia a Ligakupát, most avatnák a mellszobrát a White Hart Lane-en. De nincs Ligakupa diadal, nincs mellszobor, vannak viszont szomorú londoniak. Mert megint nem sikerült egy döntőben nyerni. Ez már nem az első eset…
A fiatal mester akkora meglepetést nem okozott a kezdőt illetően, talán azt furcsálltam egyedül, hogy sem Ndombele, sem pedig Gareth Bale nem fért be. Pep Guardiola sem tudott meglepni, bár ebből a keretből elég sok erős kezdőt ki lehet hozni…
A meccs egyik legjobbja a Spurs kapusa, Hugo Lloris volt, aki sokáig tartotta a frontot és a lelket a csapatában.
Az első igazi nagy helyzetnél viszont nem ő, hanem Eric Dier mentette meg csapatát a góltól. Gabriel Jesus lőhetett szabadon 8-10 méterről, Lloris nem ért volna oda, de Dier lábában elakadt a brazil kísérlete.
A 26. percben is csak elsőre tűnt úgy, hogy a franciák világbajnoka hárította Phil Foden lövését, a kapu mögötti kameraállásból látszott, hogy az ötméteres bomba Toby Alderweireld lábáról a kapufára pattan, onnan meg szögletre.
Nagyon érett a hazai gól, de a Spurs önfeláldozóan védekezett.
A félidő hosszabbításában aztán már láthattunk egy valódi Hugo Lloris védést. Joao Cancelo távol a posztjától, az ellenfél tizenhatosánál tűnt fel, kapta is a labdát, és mivel közel, s távol egyetlen londoni védő sem volt, volt ideje átvenni a labdát, megnézni, hogy hová szeretné lőni, és mindezt simán meg is tehette. Lloris úszott a levegőben és jobb kezével szögletre mentett.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
A második félidő elején villant egyet a Tottenham is: Giovani Lo Celso gondolt egyet, és jó 20 méterről, bal lábbal csavarta kapura a labdát. A City kapuját nem Ederson, hanem Zack Steffen védte, az amerikai portásnak nyújtóznia kellett, hogy odaérjen a trükkös lövésre. De odaért.
Ezzel ki is fújt a Spurs támadásaiból, Kane és Szon szinte semmiféle veszélyt nem jelentettek.
Viszont a nyomás valamelyest enyhült – legalábbis a félidő első felében. A 70. perctől aktivizálta magát újfent a Manchester, és előbb Ilkay Gündogan, majd Kyle Walker hibázott kecsegtető helyzetben. A jobbhátvéd esetét nem is lehet hibaként felróni, könnyedén szlalomozott át a Spurs védőin, majd a lövését Lloris védte.
Eljött a 82. perc, és Aymeric Laporte nagy pillanata: A francia bekknek nem sok feladata akadt saját kapuja előtt, úgyhogy felment Kevin De Bruyne szabadrúgásához, amit a belga közel az alapvonalhoz, a baloldalról végzett el. Jól tekeredett középre a labda, Moussa Sissoko elmélázott, és nem követte a hórihorgas védőt, ő meg a hálóba fejelt.
Ezen az egy gólon múlt minden, de egy percig sem kételkedhetünk abban, hogy a Manchester City megérdemelten hódította el a trófeát.
A döntő után
És ezzel Pep Guardiola történelmet írt, a City szabályosan kisajátította a Ligakupát, ez már zsinórban a negyedik győzelmük volt ebben a sorozatban. Erre korábban a Liverpool volt képes 1981 és 1984 között.
Volt egy nagyon szép jelenet a lefújást követően. Szon Hung Min, a Tottenham dél-koreai futballistája igencsak feldúlt volt az újabb elveszített finálé miatt, és sírásban tört ki a pálya közepén. Többen az ellenfelek közül mentek oda, hogy megvigasztalják a kiváló támadót. Így tett Kevin De Bruyne, Ilkay Gündogan és Phil Foden is. Ezzel bizonyára nem lett jobb Szon kedve, de szívmelengető jelenet volt…
Hamarosan a Premier League győzelmet is megünnepelhetik a City játékosai, de vár még rájuk egy iszonyat nehéz feladat: Szerdán este a Bajnokok Ligája elődöntőjében a Paris Saint-Germain lesz az ellenfelük. És ők bizonyára nagyobb ellenállást fognak tanúsítani, mint a Tottenham tette azt vasárnap…
Az online sportfogadással sac/kb 7-8 éve foglalkozom igazán komolyan. Több fogadóirodánál is van számlám, de csakis olyanoknál, ahol jók (magasak) az odds-ok a labdarúgás és lóverseny fogadások, illetve a tenisz esetében.
