Elmarad a Tokiói Nyári Olimpia
A tokiói olimpia halasztását a tegnapi napon közös nyilatkozatban jelentette be Abe Sindzo, Japán miniszterelnöke és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. A döntés értelmében legkésőbb 2021 nyarán rendezik meg az ötkarikás játékokat. Az az út, amíg eljutottak idáig hosszú volt és viszontagságokkal, botrányokkal teli, ennek nézünk most utána.
Az előzmények
Február 14-én még rengetegen gondolták úgy Japánban, a NOB-on belül és az egész világon, hogy a nyári olimpia törlése vagy halasztása irreális gondolat. A tervek szerint a tokiói játékokat július 24-én kezdték volna, és az Egészségügyi Világszervezet ekkor még nem javasolta sem a törlést, sem azt, hogy esetleg máshol rendezzék meg az olimpiát.
Azonban a vírust azóta világjárvánnyá minősítették, megérkezett az összes kontinensre és azóta sem csillapodik, sőt. Március elején már szóba került az esemény tényleges halasztása, de a NOB továbbra is állította: Nincs pánik, nincs probléma, az olimpia az eredetileg meghirdetett időpontban lesz megtartva, Thomas Bachék pedig arra kérik a sportolókat, továbbra is ugyanolyan elkötelezettséggel készüljenek a megmérettetésre.
Március kilencedikén zárt körben, érdeklődők nélkül tartották az olimpiai játékok egyik jelképes eseményét: Az olimpiai láng meggyújtását. Olümpia (ahol az ókori játékokat rendezték) polgármestere ekkor már nyílt levélben kérte a NOB elnökét, hogy halasszanak. Kiemelte, hogy a zárt körben megtartott ceremónia csökkenti az esemény presztízsét. Később egyébként az összes ünnepséget törölték, amit a lángfutás váltóinak helyszínein tartottak volna. Az olimpiai láng később repülőgéppel érkezett meg Tokióba.
A koronavírus-járványt a WHO március 12-én világjárvánnyá nyilvánította. Ezek után sem történt érdemleges változást látni a NOB illetve Japán hozzáállásában, kötötték az ebet a karóhoz: Minden rendben, az eredeti terveknek megfelelően elindul az olimpia júliusban.
Egyre jobban felerősödtek azok a hangok, akik élesen kritizálták a NOB-ot, köztük természetesen az elnököt, amiért ennyire csökönyösen ragaszkodik a rendezéshez. Bach azzal védekezett, hogy még négy hónap hátra van az olimpiáig, így felesleges egyelőre a halasztás gondolatával foglalkozni. Szemére vetették, hogy minden szövetség meghozta azt az áldozatot, hogy leállította a versenysorozatait, de Bach szerint nem összehasonlítható a két helyzet, hiszen azok futó sorozatok voltak, míg az ötkarikás játékok még el sem kezdődtek.
Felsorolni is nehéz volna azokat a sportolókat és országokat, akik nyílt levélben kérték a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy engedjenek az elképzeléseikből, mert ezzel veszélybe sodorják mind a sportolókat, mind az ott dolgozókat, mind a nézőket. Ráadásul, mint azt több sportoló is kifejtette: Sok helyen vezettek be karantént és a józan ész is azt diktálja, hogy az emberek maradjanak otthon, így pedig sokaknál nem lehet tisztességesen felkészülni egy ekkora sporteseményre.
Egyre inkább sarokba szorult a bizottság, így azzal kezdtek védekezni, mekkora pénzügyi kárt okozna ez Japánnak. Tény, óriási számról beszélünk (több matematikus és közgazdász próbálta kiszámolni a kárt), hiszen 670 milliárd jenről (kétezer milliárd forint) beszélünk, de ez rajtuk kívül úgy tűnik senkit nem érdekelt, mert ennek következtében csak még nagyobb össztűz alá kerültek. Sok újság arról cikkezett, hogy a NOB erkölcsileg megbukott, hogy nem tudják jóvátenni a kijelentéseiket még akkor sem, ha elrendelik a halasztást.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
Több országban bojkottot hirdettek, Kanada, Ausztrália és Nagy-Britannia sportolói is kijelentették: Nem fognak elutazni Tokióba, amennyiben a rendezés mellett döntenek. Bach még ugyan írt egy levelet a sportolóknak, melyben négy hét gondolkodási időt kért, de ezzel senkit sem hatott meg, sőt… Egyre többen gondolták, mekkora felelőtlenség egy ekkora szervezet vezetőjétől, hogy még csak most kap észhez Bach.
És ezzel elérkeztünk a tegnapi naphoz, ami még egyáltalán nem a sztori végét fogja jelenteni, ebben biztosak lehetünk: Sindzo és Bach bejelentették a halasztást. Szűkszavú nyilatkozatukban kitértek arra, hogy a WHO rendelkezésre álló információi alapján hozták meg a döntést, ennek értelmében pedig 2021-ben tartják meg a tokiói olimpiát.
Ez a negyedik alkalom, amikor nem tudják megrendezni a világ leghíresebb versenyét az eredetileg kiírt időpontban. 1916-ban Berlinben került erre sor először, hiszen javában zajlott az I. Világháború, míg 1940-ben és 1944-ben Helsinki és London került ugyanebbe a helyzetbe, ekkor pedig a II. Világháború miatt.
Olyanra már többször volt példa, hogy a rendező város helyett végül máshol rendezték meg az olimpiát: 1904 – Chicago helyett St. Louis, 1908 – Róma helyett London, 1920 – Budapest helyett Antwerpen. Budapesten azért nem rendezhettek, mert Magyarország az I. Világháború vesztes oldalához csatlakozott, így természetesen magán az eseményen sem vehettek részt (az összes többi vesztes országgal karöltve).
A következmények
Magyarország egy emberként hajtott fejet a NOB döntése előtt, bár sokan csalódottak, hiszen évek óta a nyári játékokra készültek.
A nemzetközi színtéren is abszolút többségben vannak azok, akik örülnek a döntésnek, de jó pár sportolót így már nem láthatunk, tömegesen fognak visszavonulni idén azok, akiknek ez lett volna az utolsó nagy dobásuk, többet viszont már nem tudnak várni.
Persze, ismét előkerült a pénz, óriási problémát és pénzügyi veszteséget kell túlélni nem csak Japánnak vagy a NOB-nak, de minden ország költségvetésébe jelentősen bele fog szólni.
Nagy csinnadrattát követően tehát győzött a józan ész, de a java még csak most jön a NOB számra.
Az online sportfogadással sac/kb 7-8 éve foglalkozom igazán komolyan. Több fogadóirodánál is van számlám, de csakis olyanoknál, ahol jók (magasak) az odds-ok a labdarúgás és lóverseny fogadások, illetve a tenisz esetében.
