Ismételten jött a dráma – Kint vagyunk az EB-n!
Tegnap este, olyan fél kilenc körül én még bőszen dolgoztam. Előtte elvégeztem a házi feladatot, vettem pár sört az esti meccsre, betáraztam a kedvenc kajámból és a kijárási korlátozás miatt telefonon tartottam a kapcsolatot a barátaimmal, hogy a meccs minden egyes rezdülését átbeszélhessük. Gyanítom, nem egyedül voltam így ebben az országban. Gyanítom, rengeteg baráti társaság, családok csak így tudták megoldani, hogy lássák a meccset és tartsák a kapcsolatot is egymással.
2020 egy ilyen év. Írhatnék róla csúnyákat, mert velem is elbánt kegyetlenül, de nem teszem. 2020 ugyanis egy olyan év is, amikor kijutottunk az Európa Bajnokságra. Erre valaki csak legyint, ez csak foci. De a tegnap este megint bebizonyította, hogy ez annál sokkal több. Végtére, a szomszéd majdnem rám hívta a rendőrséget, mert azt hitte, bajba kerültem, úgy üvöltöttem Nego góljánál.
Vegyük át ezt a meccset, mert egyszerűen jó érzés újra felidézni. Az egészet.
A kezdetek
Amikor hétfőn írtam a tippet még egészen máshogy álltak a dolgok. Marco Rossi nagyban készült élete legfontosabb összecsapására, míg Szoboszlai Dominik óriási izgalommal várta az újbóli teszteredményeket. Őt ugyanis nem akarta elengedni klubja, a Salzburg, mivel koronavírus-fertőzötteket találtak a csapatnál. Abban az esetben utazhatott volna el Budapestre, ha a megismételt teszt mindenkinél negatív eredményt mutatott volna. Így lett. Képzeljük el, ha nem engedik el…
Jött a fordulat, Marco Rossi viszont valóban elkapta a betegséget, így karanténba vonult és arra kényszerült, hogy videochaten keresztül kommunikáljon a csapatával, úgy adjon taktikai utasításokat, miközben másodedzőjét, a szintén olasz Cosimo Ingusciot próbálta felkészíteni a felkészíthetetlenre. Óriási volt a nyomás rajta is…
A meccs
Szóval, fél kilenc, pörgettem a munkát, hogy legalább a kezdésre végezzek, közben a háttérben már ment a felvezetés… Ha nincs ez a vírus-dolog, biztosan ott lettem volna én is a Puskásban, ehelyett egy kongó stadion várta Magyarország legjobbjait.
A himnuszok végén csuktam le a laptopom, bontottam egy hideg sört és szinte remegő kézzel leültem a kanapéra, izzítottam a telefonom és belevetettem magam a meccsbe.
Ahogy az izlandiak is, akik 1 híján ugyanazzal a kezdővel álltak fel ellenünk, mint Románia ellen. Akkor bejött, de már Hajdú B. István is elmondta, hogy Izland válogatottja erős… Korban. Fogalmazzunk így. A 11 játékosból 9 túl volt a 30-on, a legfiatalabb játékosuk 27 esztendős volt.
Lehetett sejteni, hogy egy idő után – a cserék ellenére – ez a csapat fáradni fog, amit mi kihasználhatunk. Valószínűleg Izland is tudta, hogy a meccs elejét kell megnyomniuk, így is történt. Nem játszottunk jól. Járattuk a labdát, de a támadókig nem nagyon jutott el labda, ha mégis, akkor elvesztették az izlandi embertengerben.
És akkor jött az, amire senki nem számított: Gulácsi Péter hibázott. Ilyen a kapusélet, nem lehet lehozni egy karriert hiba nélkül, potya nélkül, de ez pont a legrosszabbkor történt. 17 méterről végezhetett el szabadrúgást Izland, a labda mögé pedig az Everton játékosa, a remek rúgótechnikával megáldott Gylfi Sigurdsson állt. Szépen eltekerte a labdát, de az középre szállt és Gulácsi fel is ugrott, hogy magához húzza. A vizes labda azonban megtréfálta a kapust, kicsúszott a kezei közül és a gólvonal mögé hullott. Óriási pech, hatalmas méreg, és hogy érezhette magát Gulácsi?!
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
Direkt felnéztem pár facebook-oldalra, ahol már egyesek a fejét követelték. Neki, Magyarország vitathatatlanul legjobb kapusának, aki egyszer hibázni merészelt.
Továbbra sem játszottunk jól, de a kapott gól megtette a hatását, elkezdtünk támadni. A félidőig két jó Szoboszlai szabadrúgást jegyezhettünk fel, de gól sehol.
És a fordulást követően bejött az, amire mindenki számított: Fáradni kezdtek az izlandiak. Megéreztük a vérszagot és mentünk előre rendületlenül az egyenlítésért, az Európa Bajnokságért. De nem… Semmi nem akart összejönni.
Inguscio cserékkel frissített, Havrén is. Épp írt az egyik cimborám a 85. percben, hogy vége. Én meg azt, hogy várjuk ki a végét. És jött Loic Nego, aki pár hónapja kapta meg a magyar állampolgárságot. Nego, akiről pár hónapja nem gondoltuk, hogy a címeres mezben fog valaha játszani. Jött és a 88. percben egy lecsorgó labdát elrúgott Haldorsson mellett a hosszúba. Nem volt szép gól. De kit érdekel? Egyenlítettünk, hosszabbításra mentettük a meccset. Akkor és ott azt mondtam, bedaráljuk őket, lépni is alig bírnak.
De nem volt szükség erre, mert Szoboszlai Dominik is megérkezett, akiről hétfőn szintén senki nem gondolta, hogy játszani fog, talán ő is lemondott róla. Egy izlandi lövést remekül blokkolt Sigér Dávid, ebből indult egy támadás. Négy izlandi volt két magyarra. Könyves Norbert gyönyörűen helyet csinált a felfutó Szoboszlainak, aki aztán ellőtte a labdát. A többi meg már történelem.
Egy kupacon mindenki, én üvöltök, mint aki nem normális, de nyugtat a tény, hogy ezzel baromira nem vagyok egyedül. A szomszéd nem nyugodt, ő aludna, hajnalban indul dolgozni, a focit sem szereti és mégis aggódik, hogy vajon bajom történt-e vagy az agyam zápult meg?! Egyik sem, szomszéd, csak kijutottunk az EB-re!
Mi lesz most?
Mi lenne? Megyünk az EB-re! Oké, de milyen csoportba kerültünk?
Hát, a lehető legnehezebb csoportba. Magyarország ellenfelei: Franciaország, Portugália és Németország. Nevezhetjük halálcsoportnak. De itthon fogunk játszani! És ha a Jóisten is úgy akarja, akkor nézők előtt. És ha a Jóisten is úgy akarja, akkor ott leszek én is.
Elragadtak az indulatok, nézzétek el nekem. Csodálatos meccs volt, végig izgalmas, és igenis megérdemeltük. Nagyon megérdemeltük.
És gondoljatok bele: Ha ti vagy én lerágtuk a körmünket, akkor mit szóljon Marco Rossi, aki egyedül egy szobában volt kénytelen nézni az egészet egy TV-n keresztül? Grazie mille, Capitano!
Az online sportfogadással sac/kb 7-8 éve foglalkozom igazán komolyan. Több fogadóirodánál is van számlám, de csakis olyanoknál, ahol jók (magasak) az odds-ok a labdarúgás és lóverseny fogadások, illetve a tenisz esetében.
