Komoly reformok lesznek a magyar elsőosztályú labdarúgásban
Nemrégiben a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén a sportág magyarországi struktúráját jelentősen megreformáló döntések születtek, ezeket a szövetség hivatalos honlapján tették közzé nemrégiben. Ez volt az első olyan ülés, ahol már szó esett a 2020-2021-es szezonról is, az élvonalbeli csapatok számára az őszi szezon augusztus 1-jén kezdődik, az utolsó 2020-as fordulót pedig december 12-én bonyolítják le, ami majd a 16. kör lesz. De emellett azért tényleg születtek komolyabb döntések is, például maximálizálásra került az élvonalbeli csapatok keretének nagysága, ahogy bevezetésre kerül a bérsapka is, sőt a szövetség teljesen megreformálja a Magyar Kupa lebonyolítását is.
Mit is hoz az új szezon?
De nézzük részletesen mi is változik. Arról már évek óta megy a vita, hogy miért nincsen több fiatal magyar játékos az elsőosztályú csapatok keretében, de miután a felszólítások és a kritikák ellenére sem nagyon változott semmi, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke javaslatára 25 labdarúgóban maximalizálták az NB 1-es bajnokságra nevezhető játékosok számát. Így egyes klubok rá lesznek kényszerítve arra, hogy a kereteiket az U19-es vagy még annál is fiatalabb korosztályokból töltsék fel az átigazolási időszakok között, így pedig talán többen kapnak tényleges játéklehetőséget és tanulhatnak a felnőttektől.
Persze azért egyes sajtóorgánumok már hangot adtak a kételkedésüknek, hiszen ha jól és okosan vásárol be egy csapat, akkor ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy kénytelen lesz 17 éves fiatalokat a felnőttek közé emelni. A bérekkel kapcsolatban is sok bírálat érte a klubokat és a magyar labdarúgás rendszerét, erre válaszul a szövetség döntött egy bérsapka bevezetéséről, ahogy a honlapon hivatalos is közzétették: „A korábbi stratégiai törekvések jegyében növekszik a hazai és a fiatal játékosok ösztönzése, illetve az új a szabályozás a kluboknál korlátozza a játékosok összesített bértömegét”.
Ez egyet jelent az Észak-Amerikából már jól ismert bérsapka bevezetésével, ami odaát tényleg sikerrel reformálta meg a túlköltéssel operáló és így érvényesülő klubok rendszerét. A másodosztályra vonatkozóan is hozott döntéseket a szövetség, bár túl sok komoly változás nem lesz – marad 20 csapat és minden egyes meccsen legalább egy U20-as játékosnak pályára kell lépnie.
Átalakul a Magyar Kupa
De amit tényleg sokan várhatnak, az a Magyar Kupa reformja, hiszen igazi klasszikus kuparendszer lesz 2020-től, minden körben csak egyetlen mérkőzésen dől el a továbbjutás és minden esetben az alacsonyabb osztályú csapat lesz a pályaválasztó. Ez még hasonlítana is például az angol rendszerhez, de Magyarországon nem lesz döntetlen eredmény, hosszabbítás és tizenegyesek fognak dönteni a továbbjutásról. A professzionális csapatok a 6. fordulóban, a legjobb 128 között csatlakoznak a mezőnyhöz, és kiemeltként egymással nem találkozhatnak.
Az első forduló időpontja július 29., szerda, míg az OTP Bank Liga és Merkantil Bank Liga csapatai az egyik hétvégén, szeptember 19-én csatlakoznak, ami azt jelenti, hogy az ország harminckét pontján (jellemzően kis településeken) élőben láthatják a szurkolók a legjobb magyar csapatokat. A döntőt a Puskás Arénában rendezik meg 2021. május 19-én, a kupagyőztes pedig csatlakozik a nemzetközi kupák mezőnyéhez. Persze ezek a leginkább kiemelt hírek voltak, a szövetség elnökségi ülésén emellett elfogadták a női és futsal-versenykiírásokat is, sőt folytatódni fog a pályaépítési program, amelyben klubok támogatást kaphatnak pályák korszerűsítéséhez és építéséhez.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
A most bejelentett változások egyértelműen Csányi Sándor akaratát tükrözik, aki már tavaly is komolyan támadta a klubokat az első osztályban és volt is igazság a szavaiban, hiszen például 504 igazolt elsőosztályú játékosból volt 223 olyan, aki egyetlen egy meccsen sem lépett pályára a szezonban. A klubok pénzügyi helyzetét figyelembe véve ez óriási luxus, valószínűleg ezért gondolta a szövetség első embere, hogy ezen megpróbál változtatni, hiszen a legnagyobb pénzeket ráadásul nem magyarokra, hanem külföldi játékosokra költik a klubok.
Várhatóan tehát komoly figyelem fog irányulni a pénzügyi fair playre és a pénzek megfelelő elköltésére, a 2019-ben indult kezdeményezés pedig folytatódni fog, amelynek keretében pluszdíjazással honorálják azon klubokat, amelyeknél többségben lesznek a magyar játékosok vagy több lehetőséget biztosítanak 21 évesnél fiatalabb hazai labdarúgóknak. Úgyhogy nagyjából nem kötelező formában, de pénzügyi motiváció révén ismét életbe lépett a korábban már ismert fiatalszabály és légiósszabály. Kíváncsian várjuk, hogy hoz-e változásokat.
Az online sportfogadással sac/kb 7-8 éve foglalkozom igazán komolyan. Több fogadóirodánál is van számlám, de csakis olyanoknál, ahol jók (magasak) az odds-ok a labdarúgás és lóverseny fogadások, illetve a tenisz esetében.
