Ti, 55-ösök: a magyar kosarasoknak is volt Aranycsapata

Olvasd el 6 perc alatt szerző a SportfogadásOnline csapata 2021 május 14.

Az 1950-es években érte el legnagyobb sikereit a honi kosárlabdasport, közte az 1955-ös Európa-bajnoki győzelemmel, amit a férfiválogatott a Népstadion fapadlós játékterén – többek között – a szovjet csapatot felülmúlva ért el. A Páder János irányította együttes improvizatív, leleményes játékával múlta felül a kontinens legjobbjait. A magyar kosarasoknak is volt Aranycsapata.

a magyar kosarasoknak is volt Aranycsapata

Az 1950-es évek Rákosi-rendszerében, a szakszervezeti köntösbe bujtatott magyar sportvilágon belül a labdarúgás volt az úr, főleg annak „alacsony belépési küszöbe” miatt: nem kellett hozzá különleges felszerelés, bárki, bárhol játszhatta. A focival könnyen azonosulni lehetett.

Ugyanakkor a dolgozó magyar nép sport iránti rajongása általános jellegű volt. Az emberek a lelátón vagy épp a rádiók előtt ülve szorítottak a magyar válogatottak, sportolók sikereiért. Ha pedig hazai pályán szerepelt a sportoló, a csapat, akkor a hangulat fokozott volt.

Kosárlabdázóinkra öröm lett volna fogadni az Eb-ken!

Ebben a sikerre éhes ’50-es években – a labdarúgás (és a vízilabda) árnyékában – érte el legnagyobb sikereit a honi kosárlabdasport: 1952-ben a moszkvai Európa-bajnokságon a hölgyek bronzéremmel zártak; az 1953-as férfi Európa-bajnokságon a Szovjetunió mögött a második hely megszerzése.

1954-ben a női Európa-bajnokságon a negyedik lett a magyar válogatott. Az 1955-ös esztendő pedig elhozta azt, amit a magyar kosárlabda azóta sem tudott megismételni: a férfi csapat aranyérmet szerzett a Budapesten rendezett kontinenstornán.

A Népstadionban ért csúcsra a magyar kosárlabda

Az esemény több különlegességgel is szolgált. A falak „öleléséhez” szokott kosarasok a szél és az eső szeszélyének lettek kitéve, az Európa-bajnokságot ugyanis a két évvel korábban elkészült Népstadion – a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség által előírt, s erre az eseményre megépített – fapadlós játékterén rendezték.

Ezen a tornán még nem négy negyedet játszottak a csapatok, hanem két félidőt; és Budapesten debütált egy új szabály, a korábbi korlátlan támadóidőt harminc másodpercben határozták meg, ennek eredményeként a játék felgyorsult, a dobott pontok száma jelentősen megnőtt.

A főleg labdarúgáshoz szokott lelkes, de amatőr közönségnek kellett némi útbaigazítás. A szervezők épp ezért szakértőket ültettek a több ezer fős lelátóra, hogy a játék menete során némi szabályismertetéssel segítsék a kilátogatókat. Megtörtént, hogy a török válogatott mérkőzése során, az egyperces szünet alatt a csapat edzője a padlón guggolva, krétával rajzolva, széles karjelzésekkel magyarázta a taktikát a játékosainak.

„Hogyan értsem én a kosárlabdát, ha még a török válogatottak sem értik?” – jegyezte meg a helyszínen helyet foglaló, a sportággal még épp csak ismerkedő szurkoló.

A lebonyolítás sem a manapság megszokott rendszer szerint zajlott. A tizennyolc csapatot két darab négycsapatos, illetve két darab ötcsapatos csoport osztották. A körmérkőzéseket követően a négy csoport első két helyezettje jutott tovább a döntő csoportkörébe, ahol ismét mindenki játszott mindenkivel. (Így tehát nem került sor döntő mérkőzésre.)

A kosárlabdánk is magyaros volt, improvizatív és leleményes

Az atlétikáról kosárlabdára váltó, mindössze 29 éves Páder János már jóval az 1955-ös Eb előtt elkezdte építgetni az aranyérmes együttest. S, ahogy arra a csapat egyik játékosa, a torna legértékesebb kosarasa (MVP), Greminger János visszaemlékezésében rámutatott: Páder felismerte a sikerhez vezető utat, méghozzá az improvizatív, leleményes játékban.

Persze, az sem elhanyagolható, hogy mind szakmai, mind emberi szempontból közösséget alkotott az a magyar kosárlabda-válogatott, amely könnyen vette az első akadályt: a csoportban Finnországot (94-58), Olaszországot (75-58) és Törökországot (66-55) is magabiztosan verte.

Jöhetett tehát a nyolcas döntő, ami rögtön egy Csehszlovákia elleni 75-65-ös vereséggel indult. Utána azonban nem volt megállás: egymást követő hat győzelem következett, közte a szovjetek elleni, – egyes beszámolók szerint – negyvenezer ember előtt zajló meccsel.

„A taktikai és technikai elemek sokasága, a sokmozgásos, gyors, ötletes variációktól és improvizációtól sem mentes játék, a furfang összekuszálta a szovjeteket, csak futottak az eredmény után, és minden perccel távolabb kerültek attól, hogy hazavihessék az idehozott vándorserleget”. írja visszaemlékezésében a kosarlabdamuzeum.hu

A románok ellen már csak formaság volt kiállni a pályára

A végül 82-68-ra megnyert meccs gyakorlatilag eldöntötte, hogy Magyarország nyeri a Budapesten rendezett, 1955-ös kosárlabda Európa-bajnokságot. Az ezt követő, Románia elleni találkozó már csak formaság volt.

A sikeresen megrendezett kontinenstorna, s magyar aranyérmet követően a Szabad Nép a kosárlabda Európa-bajnokság kapcsán arról írt, hogy a magyar válogatott mind taktikai, mind technikai tekintetben, küzdőszellemben jelesre vizsgázott. „A magyar válogatott játékosai nagyszerű csapatmunkát végeztek” – állt a beszámolóban.

Felhasznált források:

sportfogadasonline.com
A Szerkesztőségről

Sokéves sportújságírói tapasztalattal rendelkező szakértői csapatunk mindig igyekszik a legérdekesebb hírekkel és elemzésekkel szolgálni a sportvilágból.

Euro 2020 Tippek és fogadási esélyek
felső